Düszum Tyenpa, az I. Karmapa (1110-1193)
Düszum Tyenpa a hím vas-tigris évében (1110) született, a Ratag nevezetű faluban, mely Treshö hó borította területén fekszik a kelet tibeti Do Khamban. Apja, Gompa Dordzse Gön Jamantaka jógi volt, míg anyja, Gangcsam Migdren egy természetes jogini. Rendkívüli, tehetséges gyermek volt, aki a Gefel nevet kapta.
Apjától megkapta Ekadzata, a titkos Anyaistennő és Védelmező mantráját, és tizenegy éves korára teljesen megvalósította őt. Láma Dzsakar Bhairotól megtanulta a nagy Védelmező, Mahakála gyakorlatait, és gyorsan elsajátította őket. Csodás erőket szerezve, kezének és lábának jól kivehető lenyomatát hagyta egy sziklán.
Tizenhat éves korában a szokatlan fiút Khenpo Csökji Láma és Csepa Csökji Szenge felszentelte, ekkor a Csökji Trakpa nevet kapta. Tanulmányozta Csakraszamvara gyakorlatait (Palden Atisha módszerének megfelelően) és hamarosan mesterévé vált ezeknek.
Tizenkilenc éves korában Töd Lungba utazott, ahol találkozott a híres Geshe Gya Marvával, tanítványává vált. Megismerkedett a jövőbeli Buddha, Maitréja tanaival, és a Pradzsnamula tanításokkal. Egy éven át tanítótól tanítóig vándorolt, míg végül találkozott Geshe Zaravával, aki megismertette vele a Kadampa tanokat. Láma Pacab Nyima Trakpa, egy nagy fordító, Nagardzsuna Sziddha Hat Értekezésére tanította ezt gyorsan elsajátította. Egy látomáson keresztül, melyben a jövőbeli Buddha, Maitréja jelent meg, öt fontos rejtett gyakorlatba nyert beavatást. Khenpo Mal Düldzin és Lhelop Jeshe Lödru jelenlétében megkapta a teljes szerzetesi felszentelést, és a Vinaja előírások részletes tanulmányozásába kezdett.
Düszum Tyenpa a Penyül Gyal kolostorba utazott, ahol egy nagy tanítóval, Pal Galopával és más tanítókkal is találkozott. Tőlük kapta meg a nagy Kalacsakra tanításokat, együtt a Mahakalakakamukha tanításokkal, mely Mahakalának egy varjúfejű formája. Harminc éves korában elhatározta, hogy felkeresi Dzse Gampopát, és útnak indult. Dragpo Trakhához érkezve találkozott Gomcül és Shapa Lingpa mesterekkel. Gomcültól megtanulta a Mahajogini tantrát, és ugyanebben az időben Fehér Tara Istennő sokat ígérő látomásában részesült, majd továbbindult a Dvagla Gampo kolostor felé, ahol találkozott Dzse Gampopával, legfőbb lámájával.
Düszum Tyenpa egy selyemsálat ajándékozott Gampopának, akitől fogadalmakat kapott, és aki, amikor átadta a Kadampák Lamrimját, a következőt tanácsolta neki: „Én ezen meditáltam, neked is így kell tenned!”.
Valamivel később további tanításokat kért, így beavatást kapott Hevadzsrába. A beavatási szertartás alatt Dzse Gampopa Hevadzsra formájában jelent meg előtte. Kilencnapos időtartam alatt Düszum Tyenpa megkapta az rejtett tanítások teljes átadását. Kifejlesztette a Belső Hőt, így a fizikai jólét erős érzése uralkodott el rakta. Mindössze egy gyapotruhát viselve kilenc hónapra el-vonult, tanítója irányítása alatt böjtölve és meditálva. Összpontosításra való nagyfokú készség született benne ebben az időszakban, és egyértelművé vált, hogy Gampopa tanítványainak százai közül ő a legjobb képességű meditáló. Gampopa jóslatot is tett vele kapcsolatban.
Folytatva meditációját, a Til barlangba utazott, ahol négy hónapot töltött. Ez-után a Phagmo kolostorba ment, ahol egy hónapot és öt napot maradt. Szert téve arra a képességre, hogy tudatát bármire összpontosítsa, visszatért tanítójához, és vele maradt további három évig. Recsungpától, Dzsecün Milarépa tanítványától megkapta a Naropa és Maitripa tanításait, a Hat Tant és más tanításokat. Gampopa útmutatásainak megfelelően egy barlangban tartózkodott Rivocsénél, ahol is egy látomásban a következőt közölte vele egy női alak: „ Ne maradj itt tovább! Az anyám visszajön!”. Ezt jó jelnek elkönyvelve további tizennégy hónapot töltött el az együttérzésen meditálva; ennek eredményeként teljesen irányítása alá vonta a Belső Hőt. Több csodás jel mutatkozott, így visszatért Gampopához.
Düszum Tyenpa beszélt megvalósításairól Dzse Gampopával, aki azt tanácsolta neki, hogy még pár hónapig folytassa meditációját. Hat hónap elteltével, ahogy a nap ragyog elő a felhők közül, úgy érte el a teljes megvilágosodást. Gampopa felismerte tanítványa nagy megvalósítását, és kezét Düszum Tyenpa fejére helyezve a következőt mondta: „Fiam, elvágtad a jelenségvilág-hoz való kötődésedet.” Hozzátette azt is, hogy ezentúl kötelessége, hogy meg-valósítását másokkal is megossza.
Egy ősi írás szerint Buddha egyszer megjósolta, hogy mintegy ezerhatszáz évvel halála után egy nagy spirituális megvalósítással és határtalan együttérzéssel rendelkező egyén születik meg ebben a világban. Ez az ember több egymás utáni inkarnáción keresztül terjeszti a buddhista Dharmát, és Karmapaként, a „Karma emberként” válik ismertté. Dzse Gampopa és a kor két nagy mestere, a kasmíri Láma Szakja Sri és Láma Szang, is felismerte, hogy Düszum Tyenpa az a Karmapa, akiről a jóslat beszél.
Dzse Gampopa utasításainak megfelelően Düszum Tyenpa, az első Karmapa, Mönbe indult, ahol Gathung király rezidenciáját kereste fel, aki patrónusa lett. Ezután zarándoklat céljából keresztül-kasul beutazta Tibetet, és tanítani kezdett. Jabcangnál három telet és nyarat töltött egy sziklán, és szert tett arra a képességre, hogy sziklákon és hegyeken hatoljon át. Négy hónapig a a Fabong Karlebnél lévő Lapos Fehér Sziklán maradt, amely Guru Padmaszambhava egyik székhelye volt, és itt Dakinik etették. Ezek után még egyszer visszatért tanítójához, aki azt tanácsolta neki, hogy látogasson el Kampo Nesznangba, „mivel ez az élőlények nagy hasznára lesz”.
Egy kis idő elteltével Karmapa hírt kapott tanítója haláláról. Azonnal visszatért a Dvagla Gampokolostorba, ahol két könnyes szemű tanítvánnyal találkozott. Itt látomása volt Dzse Gampopáról, mely után hosszadalmas gyakorlatokba kezdett a Kagyüpa vonal elterjesztésének érdekében. Ekkor történt az, hogy ígéretet tett tanítványainak, miszerint nyolcvannégy éves koráig fog élni.
A Kham tartománybeli Nesznang védelmezője, Dordzse Pal Ceg megkérte Karmapát, hogy látogasson el a erre a területre, mely kérésnek Karmapa ele-get is tett. Itt alapította meg ötvenhat éves korában (1165-ben) a Nesznang kolostort. Ez a hely arról a hatalmas szikláról nevezetes, melyen megjelenik a tibeti „Ka” betű, ha egy új Karmapa inkarnáció jelenik meg ebben a világban.
Egy nap, amikor Karmapa Naropa Sziddha Fény-jógáját gyakorolta, tizenöt Dakini jelent meg előtte egy olyan kört alkotva, melyet Dölma Jeshe Korlónak, Tara Istennő mandalájának ismernek. Más alkalommal Karmapa csodás úton Szingarába, Ceylonba utazott, ahol beszélt Vadzsraghanta Heruka Sziddhával, aki átadta neki a nagy Csakraszamvara beavatást. Más alkalommal Karmapa a Gaden Mennyei Birodalomba látogatott, és újra találkozott a jövőbeli Buddhával, Maitréjával, akitől sok fontos tanítást kapott. Ekkor fejeződött be a Nesznang kolostor építése.
Hetvennégy éves korában Düszum Tyenpa elhagyta a Kampo Nesznang-kolostort, és a Khamban fekvő Trioba indult, amely a Dri folyó partján helyezkedik el. Dampa Csöcsugot elérve megállt és néhány szerzetesnek beszédet tartott, mielőtt folytatta volna útját. Mikor Treshö tartományon utazott keresztül, véget vetett a falusiak közötti ellenségeskedésnek. Leh faluban alapított egy új kolostort, amit Kham Marnak nevezett el. Ezután Karma Gönbe utazott, ahol egy másik kolostort alapított, melyből később az egyik legnagyobb és legfontosabb Kagyüpa központ vált. Ekkor Karmapa sok áldást osztott, és csodásan meggyógyította a rászorulókat. Újra látóvá tette a vakokat.
Dzse Gampopa egyik tanítványa, Dzsigten Szumgön egy üzenetet küldött, arra kérve Karmapát, hogy látogasson el a Dvagla Gampo kolostorba, mivel Gampopa utolsó kívánságai közé tartozott, hogy a legkiválóbb tanítvány egy kis időt töltsön el itt. Karmapa megtette a hosszú utat, és megérkezése után azonnal nekilátott, hogy újjáépítse tanítója kolostorát. Áldásokat és beavatásokat adott a sok-sok szerzetesnek és lámának. Ahogy végzett a felújításokkal, Curpuba utazott, mely kb. ötven km-re nyugatra fekszik Lhászától. Itt egy hatalmas, új kolostor építésébe kezdett, amely a hely nevét viselte, és a Karmapa-inkarnációk fő székhelyévé vált.
Karmapa hét nagy türkizt és hetven jakot küldött el teával megrakva a Dvagla Gampo kolostorba. Elrendelte, hogy készítsenek négy, arany betűkkel írt másolatot a nagy Pradzsnaparamitáról, és további száznyolcvan vallásos írással, valamint további tíz türkizzel és ötven szép lóval felajánlás gyanánt tanítója kolostorába küldte ezeket. Tett egy jóslatot, mely részletesen leírta azt a helyet, ahol a következő inkarnációját fellelhetik. E jóslat-levelet Drogön Recsenre, legkiválóbb tanítványainak egyikére bízta. Kijelentette, hogy a jövőben is lesznek Karmapák. Hozzátette azt is, hogy már több másik inkarnációja is létezik: egy a Purangrégióban (Ladakh mellett) a NepálTibet határterületen, egy másik Kelet-Indiában, mint Avalokitésvara Bódhiszattva emanációja, és egy negyedik a Keleti Világban, mint egy Trakpa Táje nevezetű király.
Élete utolsó éveiben megjelent a „Ka” betű a Kampo Nesznangi nagy sziklán. Meghagyta fő kísérőjének, hogy ossza szét vagyonát a szerzetes közösségek között. A nőstény víz ökör évében (1193) nyolcvannégy évesen számos Dakini által körülvéve halt meg. Rengeteg csodás jel mutatkozott ebben az időben, és hamvaiból relikviák kerültek elő.
