Hannah Nydahl

Hannah a tibeti buddhista filozófia elismert és keresett fordítója és tolmácsolója volt. Ő és férje, Láma Ole Nydahl tevékenysége révén terjedhetett el a Gyémánt Út buddhizmus nyugaton.

A delhi Karmapa Nemzetközi Buddhista Intézetben oktató lámáknak tolmácsolt, klasszikus buddhista tanításokat fordított, és nagyban hozzájárult, hogy ezek ott a nyugati diákok számára is elérhetőek legyenek. Emellett magas szintű rinpocsék nyugati utazásait szervezte, és igazi összekötő kapocs volt a tibeti és a nyugati kultúra között.

Bölcsessége és mindenre kiterjedő figyelmessége tökéletesen kiegészítette Láma Ole Nydahl aktivitását a Gyémánt Út-centrumok alapítása és szellemi vezetése során világszerte.

Hannah Nydahl 1968-ban fordult a buddhizmus felé, amikor ő és férje, Ole Nydahl nászútra mentek Nepálba, a Himalájába. Itt találkoztak későbbi tanítójukkal, a karma kagyü vonal vezetőjével, a 16. Gyalva Karmapával, akinek első nyugati tanítványaivá váltak. Ekkoriban a tibeti buddhizmus még ismeretlen volt Nyugaton, így – tanítójuk kérésére – visszatértek Európába, hogy tovább adják ezeket az értékes tanításokat, módszereket, és buddhista centrumokat alapítsanak világszerte.

Hannah Nydahl már egész korán magára vállalta a fordítást a Nyugatra látogató tibeti lámáknak, hogy az általuk képviselt tanítások mindenkihez eljuthassanak. Ezért tibetit tanult a Koppenhágai Egyetemen Tarab Tulku professzortól. Mivel nagyon jól értette a tibetiek „nyelvét”, rendkívül fontossá vált a két kultúra közötti kapcsolat kialakításában és fenntartásában, ezét nevezték gyakran a buddhizmus anyjának.

Hannah már gyermekként igazi gondolkodó volt, akit érdekelt az élet mélyebb értelme. Három testvérével Koppenhágától északra, Sorgenfri (bánatmentes – ezt jelenti a hely neve magyar fordításban) egyetemi városban nőtt fel, nem messze Ole Nydahltól, aki már gyermekként beleszeretett. Együtt játszottak, és Ole barlangot épített neki. Később azonban elszakadtak egymástól, amikor Hannah családjával északabbra, Sandbjergbe költözött.

1963-ban Hannah elvégezte a középiskolát Koppenhágában, Ole pedig leszerelt a seregből – így találkozhattak a Koppenhágai Egyetemen. Később teljesen bizonyossá vált számukra, hogy már korábbi életeikben is együtt voltak, és hogy az elkövetkezőkben is együtt lesznek.

Hannah a lágy erőt képviselte, aki a háttérben biztosította a tanítások pontos átadását és fordítását. Többen kérték, hogy tanítson, amibe néha beleegyezett. A tanítások végzetével az emberek gyakran fordultak hozzá azzal, hogy: „Biztosak vagyunk benne, hogy tudsz áldást adni, miért nem teszed?”. Hannah mosolygott, majd szerényen azt mondta: „Talán más dolgom van ebben az életben.” Láma Oléval együtt össze kellett tartania a vonalat egy nehéz időben, amikor nemcsak két kultúra között kellett hidat építeni, de a tibetiek belső konfliktusában is ki kellett állni az igazi értékek mellett. Hannah mindenben támogatta Olét, ugyanakkor a „keleti oldalt”, azaz Samar rinpocsét és a többi lámát is. Csak olyan képes erre, aki nagyon speciális tulajdonságokkal rendelkezik. A munkáját mindig teljesen nyugodtan, megbízhatóan végezte, és csodálatos humora volt. Senki nem volt képes mindezt jobban ellátni, mint ő.

Hatalmas tudással rendelkezett a dharmáról, és ezt mindenki érezte, amikor magyarázott. Hannah volt nagy részben felelős az oktatásért a vonalunkban, ő tervezte a nagy sikerű tanulmányi kurzusokat, és támogatta a fordítói kurzusokat Karma Gönben.

2007. április 1-én hunyt el Koppenhágában.