FŇĎoldal / Kiadv√°nyok / K√∂nyvek / L√°ma Ole Nydahl: Ahogy a Dolgok Vannak

L√°ma Ole Nydahl: Ahogy a Dolgok Vannak

alt

KorszerŇĪ bevezet√©s Buddha tan√≠t√°saiba

Mi is buddhizmus?

Milyen lehetŇĎs√©geket tan√≠tott Buddha, hogy a merev elk√©pzel√©seket √°tt√∂rj√ľk √©s v√©gtelen √∂r√∂mk√©nt tapasztaljuk? Hogyan tudja az ember napjainkban a munkahely, a csal√°d, a partnerkapcsolat √∂r√∂meit √©s gondjait tudati fejlŇĎd√©s√©hez felhaszn√°lni?

‚Äě..a k√©pek a tudatban jelennek meg, bontakoznak ki, a tudat √°ltal lesznek megtapasztalva, s v√©g√ľl benne old√≥dnak fel. Olyanok, mint a hull√°mok a tengerben. A hull√°m a tenger, vagy k√ľl√∂nb√∂zik tŇĎle...?‚ÄĚ

Az Ahogy a dolgok vannak t√∂bb mint egy buddhista tank√∂nyv. Itt Buddha m√©ly b√∂lcsess√©g√©nek √©lŇĎ √°tad√°s√°r√≥l van sz√≥, egy nyugati buddhista mester √°ltal meg√≠rva. L√°ma Ole Nydahl a tan√≠t√°sok ezer√©ves gazdags√°g√°t k√∂zvet√≠ti √©rthetŇĎen √©s ŇĎszint√©n.

A mell√©kelt n√©gy medit√°ci√≥ lehetŇĎv√© teszi az olvas√≥ sz√°m√°ra, hogy a tibeti buddhizmus felszabad√≠t√≥ √©s erŇĎteljes m√≥dszereivel szert tegyen elsŇĎ tapasztalataira.

L√°ma Ole Nydahl √©s feles√©ge, Hannah, 1969-ben lettek elsŇĎ nyugati tan√≠tv√°nyai Ňźszents√©ge a 16. Gyalwa Karmap√°nak, aki a tibeti buddhizmus Karma Kagy√ľ trad√≠ci√≥j√°nak szellemi vezetŇĎje. A Himal√°j√°ban v√©gzett medit√°ci√≥s gyakorlatok ut√°n Karmapa megb√≠zta ŇĎket nyugati k√∂zpontok l√©trehoz√°s√°val, melyekben folytat√≥dhat a 2500 √©ves t√∂retlen √°tad√°si vonal. Eddig 170 centrumot alap√≠tott a vil√°gon.

Ole a f√ľggetlen gondolkod√°s√ļak m√≥dszer√©t, a j√≥gi √∂sv√©nyt javasolja minden √©lethelyzet t√∂k√©letes kezel√©s√©re. Nem erŇĎlteti senkire Buddha tan√≠t√°sait s azok magyar√°zatait. Ha azonban valakit √©rdekel, gyakorolhatja a m√≥dszereket, √≠gy ellenŇĎrizheti ezek hat√©konys√°g√°t.

√Čvente legal√°bb egyszer megl√°togatja a centrumokat, beavat√°st, tan√≠t√°sokat ad, m√≠g Hannah a Kagy√ľ hagyom√°ny hiteles tibeti tan√≠t√≥inak ford√≠t, seg√≠ti munk√°jukat.

Ňźk a tudat specialist√°i.

 

 

Tartalom

 

ElŇĎsz√≥

Bevezetés

Buddha élete

Sz√ľlet√©se √©s √©lete a kir√°lyi udvarban

Csalódás és az igazság keresése

K√∂r√ľlm√©nyek a 2500 √©vvel ezelŇĎtti √Čszak-Indi√°ban, √©s a vil√°g napjainkban

Megvilágosodás és a tanítások kezdete

Buddha tanításai

A Kis Út (Theraváda) A Négy Nemes Igazság

A Nagy √öt (Mahaj√°na) Egy√ľtt√©rz√©s √©s b√∂lcsess√©g

A zavar√≥ √©rzelmek ‚Äď az √∂t belsŇĎ ‚ÄěnŇĎi‚ÄĚ b√∂lcsess√©g forr√°sa

A Gyémánt Út (Vadzsrajána) Mantrajánának és Buddhista Tantrának is nevezik

A n√©gy buddhaaktivit√°s, a ‚Äěf√©rfi‚ÄĚ belsŇĎ l√©nyegis√©g

Buddha √ļtjainak c√©lja

A Kis √öt c√©lja ‚Äď megszabadul√°s

A Nagy √öt c√©lja ‚Äď megvil√°gosod√°s

A tan√≠t√°sok bŇĎs√©ge √©s m√©lys√©ge

‚ÄěEgyed√ľl j√°rva az utat‚ÄĚ

A buddhizmus arca napjainkban

A tanítások nyugati szerkezete

Tudás, meditáció, szintentartás

Egoist√°k szintje

Altruist√°k szintje

Jógik szintje

Mahamudra

Utószó

Meditációk

Meditáció fényen és légzésen

Szivárványfény meditáció

Meditáció adáson és fogadáson

Guru Jóga meditáció a 16. Karmapán

Melléklet

Láma Ole Nydahl néhány meditációs csoportja:

 

 

ElŇĎsz√≥

 

Igaz√°n nagyszerŇĪ dolog saj√°t k√∂nyv√ľnket idegen nyelvre ford√≠tani. Minden √ļjabb ford√≠t√°s idŇĎt ad arra, hogy √ļj pontokkal eg√©sz√≠ts√ľk ki az anyagot, ami rem√©lhetŇĎleg √≠gy m√©g haszn√°lhat√≥bb√° v√°lik. Most a San Francisc√≥-i k√∂zpont inspir√°l√≥ hat√°s√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎen a kor√°bbi ‚Äď Tan√≠t√°sok a tudat term√©szet√©rŇĎl, Basic Dharma √©s Gyakorlati buddhizmus ‚Äď kiadv√°nyaink √∂sszevonva jelennek meg. A k√∂nyv√∂n √©rezhetŇĎ Caty struktur√°lis √°ttekint√©se, √©s az √©n legfrissebb meg√©rt√©sem a dolgokr√≥l. Ez a n√©met kiad√°s kiss√© jav√≠tott v√°ltozata. Hamarosan egy tucat m√°s nyelven is kiadjuk szerte a vil√°gon. Rem√©lem √©lvezni fogj√°tok, azonban ne tarts√°tok meg csup√°n a fejetekben! N√©zz√©tek meg a k√∂nyv h√°toldal√°n levŇĎ k√∂zpontjaink list√°j√°t, √©s tanuljatok meg medit√°lni!

 

Kedves magyar bar√°taim !

 

Amikor 1988-ban Budapesten elind√≠tottam a Karma Kagy√ľ csoportot, Magyarorsz√°g volt az egyetlen olyan orsz√°g a Rajna √©s Vlagyivosztok k√∂z√∂tt, melynek m√°r √©lŇĎ buddhista gy√∂kerei voltak. Ilyen m√©lys√©gŇĪ fŇĎ hagyom√°nyok nem jelennek meg v√©letlen√ľl nyugati kult√ļr√°kban. Ez mind a gyakorl√≥k magas szintŇĪ kritikus tudatoss√°g√°b√≥l jelenik meg.

Minden k√©sŇĎbbi l√°togat√°som alkalm√°val √∂r√∂m√∂mre szolg√°lt azoknak az embereknek az idealizmusa √©s szem√©lyes b√°tors√°ga, akikkel tal√°lkoztam.

Tan√≠tv√°nyaim √©s √©n e k√∂nyvvel szeretn√©nk hozz√°j√°rulni m√©g t√∂bb szabads√°ghoz √©s f√ľggetlens√©ghez.

 

Tomek, Caty, Hannah és Láma Ole

 

 

Bevezetés

 

2550 √©vvel ezelŇĎtt Buddh√°nak egyed√ľl√°ll√≥ lehetŇĎs√©gei voltak tan√≠t√°sai √°tad√°s√°ra. MagasszintŇĪ kult√ļr√°ban √©lt, s nagyon tehets√©ges tan√≠tv√°nyok vett√©k k√∂r√ľl. Miut√°n el√©rte a megvil√°gosod√°st, 45 √©v √°llt rendelkez√©s√©re ahhoz, hogy megossza a tudat kibontakoztat√°s√°nak m√≥djait. Ez az oka, hogy tan√≠t√°sai ilyen sz√©les k√∂rŇĪek. A Kangyur ‚Äď Buddha saj√°t szavai ‚Äď 108 k√∂tetbŇĎl √°ll, √©s 84.000 haszn√°lhat√≥ tan√≠t√°st tartalmaz. Ezek k√©sŇĎbbi komment√°rja a Tengyur, mely 254 m√°sik vastag k√∂nyvbŇĎl √°ll. Ez √©rthetŇĎv√© teszi Buddha saj√°t √©let√©nek v√©gsŇĎ ki√©rt√©kel√©s√©t: ‚ÄěBoldogan halhatok meg. Egyetlen tan√≠t√°st sem tartottam z√°rt teny√©rben. Mindent, ami hasznotokra v√°lhat, m√°r megadtam‚ÄĚ. Legutols√≥ kijelent√©se k√ľl√∂nb√∂zteti meg tan√≠t√°sait att√≥l, amit mi gyakran vall√°snak nevez√ľnk: ‚ÄěMost ne az√©rt higgyetek a szavaimnak, mert mindezt egy buddha mondta, hanem j√≥l vizsg√°lj√°tok meg ŇĎket. Legyetek √∂nmagatok f√©nye!‚ÄĚ

 

Az ilyen kijelent√©sek mutatj√°k meg, hogy a buddhizmus gyakorlati megk√∂zel√≠t√©s. Igaz√°n a val√≥s √©letre vonatkozik. Amikor az emberek megk√©rdezt√©k Buddh√°t, hogy mi√©rt √©s mit tan√≠tott, ezt v√°laszolta: ‚ÄěAz√©rt tan√≠tok, mert ti √©s minden l√©ny szeretne boldog lenni, √©s elker√ľlni a szenved√©st. Azt tan√≠tom, ahogy a dolgok vannak.‚ÄĚ

 

A tan√≠t√°sok ilyen nagy t√∂meg√©t nem lehet meg√©rteni csup√°n az√°ltal, amit tartalmaznak. Mesteri fel√©p√≠t√©s√ľk legjobban az ismert hitekkel √©s vil√°gn√©zetekkel val√≥ √∂sszehasonl√≠t√°sban nyilv√°nul meg. Sz√°zadokon √°t minden fogalmi kateg√≥ria t√ļl szŇĪknek bizonyult a buddhizmus gazdags√°g√°nak kifejez√©s√©re. Manaps√°g p√©ld√°ul a buddhizmust sok ember filoz√≥fi√°nak tartja. Ez igaz, de csup√°n annyiban, hogy a tan√≠t√°sok teljesen logikusak. A gondolatok k√∂vetkezetess√©ge a buddhista gyakorlat term√©szetes eredm√©nye, √©s a belsŇĎ t√©r akad√°lytalan megtapasztal√°s√°b√≥l sz√°rmazik.

 

Ha a tiszta gondolkod√°s mindenk√©pp k√∂zponti helyet foglal el a tudat teljes kifejleszt√©s√©ben, akkor a buddhizmus mi√©rt nem filoz√≥fia? Az√©rt, mert a tan√≠t√°sok megv√°ltoztatj√°k azt, aki kapcsolatba ker√ľl vel√ľk. A filoz√≥fia a dolgokat a fogalmak √©s szavak form√°lis szintj√©n magyar√°zza, s nem t√∂rt√©nik sok v√°ltoz√°s, ha a k√∂nyvek ism√©t visszaker√ľlnek a polcra. Buddha tan√≠t√°sai azonban az ember eg√©sz√©vel dolgoznak. √Ālland√≥ √°talakul√°shoz vezetnek, mert megadj√°k azoknak a k√ľlsŇĎ √©s belsŇĎ esem√©nyeknek a kulcs√°t, melyeket mindennap megtapasztalunk. Ha az √©letben alkalmazzuk a tan√≠t√°sokat, akkor m√©ly bizalmunk fejlŇĎdik ki √ľgyess√©g√ľk ir√°nt, √©s fokozatosan azz√° v√°lhatunk, amiv√© akarunk.

 

M√°sok a buddhizmusnak ezt, a gyakorl√≥kra tett megv√°ltoztat√≥ hat√°s√°t hangs√ļlyozz√°k, √©s ez√©rt valamif√©le pszichol√≥gi√°nak tartj√°k. Mit is mondhatn√°nk errŇĎl? E nemes foglalkoz√°s c√©lja nyilv√°nval√≥: minden pszichol√≥giai iskola arra t√∂rekszik, hogy az emberek √©let√©t jobb√° tegye. C√©ljuk: seg√≠teni mindenkit abban, hogy ne v√°ljon a t√°rsadalom terh√©re, illetve ne legyen t√ļl sok szem√©lyes neh√©zs√©ge azalatt a hatvan-nyolcvan √©v alatt, amit itt a legt√∂bben elt√∂ltenek.

 

A buddhizmus azonban akkor kezdŇĎdik el, amikor az emberek m√°r stabilak, s erej√ľkbŇĎl nemcsak √∂nmagukra telik, amikor a teret gazdagnak tapasztalj√°k √©s nem ijesztŇĎnek. ErrŇĎl a szintrŇĎl a b√°tors√°g, az √∂r√∂m, a szeretet fejlŇĎdik ki, s kibontakozik a tudat m√©ly gazdags√°ga. Mik√∂zben a tapasztal√≥, a tapasztal√°s √©s a tapasztalt dolog egyre kev√©sb√© k√ľl√∂n√ľl el, elŇĎsz√∂r a megszabadul√°s, majd a megvil√°gosod√°snak kell bek√∂vetkeznie. Az alany, t√°rgy √©s cselekv√©s egys√©g√©nek n√∂vekvŇĎ megtapasztal√°s√°n kereszt√ľl a test, besz√©d √©s tudat t√∂k√©letes tulajdons√°gai √©s aktivit√°sai magukt√≥l jelennek meg. A pszichol√≥gia √©s a buddhizmus egyar√°nt megv√°ltoztatja az embereket, ut√≥bbi azonban az eg√©szs√©gesekhez sz√≥l, ott kezdŇĎdik, ahol az elŇĎzŇĎ √©ppen befejezŇĎdik. C√©lja pedig mindig a teljes megvil√°gosod√°s ‚Äď a buddha√°llapot ‚Äď, a koncepci√≥kon t√ļli t√∂k√©letess√©g √°llapota.

 

Ugyanakkor n√©h√°ny ember √ļgy gondolja, hogy a buddhizmus vall√°s. Igaz, hogy van gyakorlati haszna ennek a n√©zetnek, de ez a pont nagyon vitathat√≥. Az biztos, hogy nem egyfajta hit. M√°r mag√°b√≥l a religion (vall√°s) sz√≥b√≥l is alapvetŇĎ k√ľl√∂nbs√©g k√∂vetkezik. A re latinul annyit jelent √ļjra, a ligare pedig, hogy egyes√≠teni. Ez√©rt a vall√°s valami t√∂k√©leteshez pr√≥b√°l minket visszavezetni. Ezzel ellent√©tben a buddhizmus semmit nem keres a m√ļltban. Ha m√°r egyszer kiest√ľnk egy paradicsomi √°llapotb√≥l, lehet, hogy ism√©t kies√ľnk belŇĎle! Ahhoz, hogy az igazs√°g abszol√ļt legyen, minden idŇĎben √©s helyen jelen kell lennie, √©s ez megc√°folja az elv√°lasztott ‚Äěk√ľlsŇĎ‚ÄĚ val√≥s√°g l√©t√©t. Ha megvizsg√°ljuk a legt√∂bb b√°lv√°nyozott istent a vil√°g k√∂r√ľl, akkor l√°tjuk, hogy erŇĎsen birtokl√≥ak, f√©lt√©kenyek, vagy Allah eset√©ben kifejezetten bossz√ļ√°ll√≥k. A h√©tk√∂znapi j√≥zan √©sz szerint jobb, ha nem ker√ľl√ľnk vel√ľk kapcsolatba. Nem b√∂lcs dolog olyasvalakit v√°lasztani istennek, akit m√©g szomsz√©dunknak sem szeretn√©nk. Buddha azonban csup√°n a l√©nyek megszabadul√°s√°√©rt √©s megvil√°gosod√°s√°√©rt dolgozik, ezen k√≠v√ľl nincs m√°s c√©lja. Koll√©g√°kat szeretne, nem pedig k√∂vetŇĎket. Nem terheli j√≥zans√°gunkat √©s alapvetŇĎ intelligenci√°nkat a barb√°r muzulm√°nokkal ‚Äď akik megk√∂veznek embereket vagy lev√°gj√°k kez√ľket √©s l√°bukat ‚Äď, vall√°sos hal√°lb√ľntet√©ssel vagy egyh√°zi dogm√°kkal, amelyeket el kell hinni. Az √∂sszes kijelent√©se logikus, megtapasztalhat√≥ √©s f√∂lszabad√≠tja a l√©nyeket. Ahhoz, hogy a buddhizmus hasznunkra v√°ljon, csup√°n abban kell b√≠znunk, hogy van egy c√©l ‚Äď a megvil√°gosod√°s ‚Äď, amelyet √©rdemes el√©rni, van egy odavezetŇĎ √ļt ‚Äď a tan√≠t√°sok ‚Äď, s hogy b√≠zhatunk bar√°tainkban az √ļton.

 

Ugyanakkor a buddhizmus nem is New Age. Itt k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szellemi trad√≠ci√≥kat √©s ‚Äěk√∂nnyŇĪ mŇĪfaj√ļ‚ÄĚ tudom√°nyokat vegy√≠tenek, hogy kiel√©g√≠ts√©k azok k√≠v√°ns√°g√°t, akik ink√°bb hinni szeretnek, mint k√©rdezni. B√°r meghat√≥, hogy a humanizmus ilyen k√©sŇĎi hull√°ma az ‚Äěengem-nekem‚ÄĚ nemzed√©k f√©mes, hideg vil√°g√°ban eddig m√©g megmaradhatott, azonban az ilyen igazs√°gokban m√©g kev√©sb√© lehet ‚Äěb√≠zni‚ÄĚ, mint a paradicsomokban, amelyeket ism√©t elvesz√≠thet√ľnk. Ami egy bizonyos idŇĎben √©s egy bizonyos helyen jelenik meg, az biztos, hogy felt√©telekbŇĎl √°llt √∂ssze. Ez√©rt v√°ltozni fog, √©s egyszer el is fog tŇĪnni. S b√°r a krist√°lyoknak k√∂zponti szerepe van a New Age-ben, √©s Buddha tan√≠t√°sai legmagasabb szintj√©nek neve a Gy√©m√°nt √öt, ez ut√≥bbi nem az elŇĎbbinek egy sznob vagy feljav√≠tott kiad√°sa.

 

Mit is tanít akkor Buddha?

 

MegerŇĎs√≠ti az alapvetŇĎ igazs√°got, amely mindenhol jelen van √©s nem teremtett. Elv√°laszthatatlan a t√©rtŇĎl, idŇĎtlen, mindent √°that√≥, √©s bizonyos k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt saj√°t tudatunkk√©nt tapasztalhatjuk meg. Ezt az idŇĎtlen √°llapotot az igazs√°g szintj√©nek vagy Dharmak√°j√°nak nevezz√ľk, s ettŇĎl semmi sem elv√°lasztott. Spont√°n √∂r√∂mk√©nt tapasztalja meg √∂nmag√°t √©s akt√≠v egy√ľtt√©rz√©st fejez ki. Az egyetlen k√©rd√©s csup√°n az, hogy mikor ismeri fel √∂nmag√°t.

 

Sajnos az is egyed√ľl√°ll√≥, hogy Buddha tan√≠tv√°nyai √©retts√©g√©t veszi alapul, s nem l√°tja sz√ľks√©g√©t annak, hogy b√ľntetŇĎ vagy √≠t√©lkezŇĎ istennel ir√°ny√≠tsa ŇĎket. Ehelyett megmutatja, hogy a vil√°g k√∂z√∂s √°lom, amely a l√©nyek t√°rh√°ztudat√°b√≥l sz√°rmazik. Ezen a k√∂z√∂s kereten bel√ľl, a cselekedeteik √°ltal okozott benyom√°sok ‚Äď melyet ‚Äěkarm√°nak‚ÄĚ is neveznek ‚Äď √©letrŇĎl-√©letre meg√©rnek. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ testekben, elt√©rŇĎ k√©pess√©gekkel val√≥ √ļjrasz√ľlet√©st eredm√©nyeznek a vil√°g m√°s-m√°s orsz√°gaiban.

 

Akkor tulajdonk√©ppen mi is a buddhizmus? Buddha maga adta erre a legjobb le√≠r√°st. Azalatt az 1500 √©v alatt, am√≠g a tan√≠t√°sok l√©teztek Indi√°ban, ezeket Dharm√°nak h√≠vt√°k, az elm√ļlt 1000 √©vben Tibetben pedig Cs√∂nek nevezt√©k. MindkettŇĎ azt jelenti: ‚Äěahogy a dolgok vannak‚ÄĚ. Minden boldogs√°g kulcsa az, ha meg√©rtj√ľk ‚Äěahogy a dolgok vannak‚ÄĚ. Buddha egyar√°nt tan√≠t√≥, p√©lda, v√©delmezŇĎ √©s bar√°t. Az ŇĎ seg√≠ts√©g√©vel a l√©nyek elker√ľlhetik a szenved√©st, bel√©phetnek egy √°lland√≥an n√∂vekvŇĎ gy√∂ny√∂r√°llapotba, megszabad√≠thatnak √©s megvil√°gos√≠thatnak m√°sokat is.

 

 

Nyomtat√°sE-mail